Tisztelt Gyászoló! Kedves Hozzátartozó!
Mindenekelőtt fogadja szívből jövő együttérzésemet!
A végső búcsú bármely szerettünktől, egy igazán embert próbáló helyzet. Talán nincs is nehezebb életszakasz ennél.
Ilyenkor egy olyan fekete örvényben érezzük magunkat, amelyről azt gondoljuk, többé nem ereszt minket.
És többé semmi sem lesz már a régi.
A gyász egy olyan tengermély lelki folyamat, melyet mindannyian másként élünk meg, s ebbe a sors által ránk mért egyéni folyamatba külső személy, bármennyire is közel áll hozzánk, nem láthat bele igazán.
Az a bizonyos „utolsó út” ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb állomása. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a búcsúztató beszéd valóban elveszített szerettünkről szóljon, és méltó legyen hozzá.
Amikor sikerül csillapítanom a gyászoló családokban égő fájdalom tüzét, enyhíthetek a gyász elviselhetetlenségét, és megteremthetem azt a
megnyugtató atmoszférát amely képes „gyógyítani”, akkor az számomra igazi öröm.
MEGTISZTELŐ BIZALMÁT ELŐRE IS KÖSZÖNÖM!
Haagen Imre
Színész, énekes, költő
Évekkel ezelőtt, mint színészt kerestek meg, hogy elvállalnám-e egy temetésen a polgári búcsúztatói feladatokat. Második alkalommal énekesként kerestek meg azzal, hogy az elhunyt egyik kedvenc dalát énekeljem el a ravatalozónál. Harmadik alkalommal egy Barátom kért fel, hogy az Édesapja búcsúztatásán mondjam el az egyik saját versemet.
Azt hiszem, hogy ez a szerep anélkül talált rám, hogy én magam kerestem volna. Valójában úgy érzem, az ég adta. Én csak elfogadtam. És igyekszem nap mint nap tisztességgel helytállni.
A polgári búcsúztatásra az első perctől kezdve hivatásomként tekintek, képes vagyok tiszta szívből adni és nem félek őszintén együtt érezni a gyászoló családdal.
Keressen bizalommal!
vélemények
Mégegyszer szeretném megköszönni a búcsúbeszédet, amit Nagy Ferenc megemlékezésére írt. Méltó pontot tett egy hosszú élet végére. Szép szöveg, tisztelettel olvasva. Külön örömöt nyújtott nekem, hogy saját szavaim és főleg papa levélkéje is helyet kapott a szövegében. Mama a temetés óta emlegeti, hogy milyen szépek és őszinték voltak sorai, na meg hogy "milyen jól beszélt az az ember, valakire nagyon hasonlít" Nagyon köszönöm!
"A búcsú nagyon fontos.
Különösen azoknak, akik maradnak."
Jo Nesbo
A búcsúztatásról
A végső búcsú soha nem lehet giccses. Viszont elengedhetetlen, hogy személyreszabott, bensőséges, őszinte és az elhunythoz valóban méltó legyen.
Akár hagyományosnak számító temetői búcsúztatásról, akár különleges környezetben, például az elhunyt otthonában tartott búcsúztató szertartásról van szó, mindig szem előtt tartom, hogy a hozzátartozók számára, munkámmal valódi támaszt és vigaszt tudjak nyújtani.
A telefonon vagy e-mailen történt kapcsolatfelvételt követően, a megadott e-mail címre elküldök egy minden fontos részletre kiterjedő kérdéssort, annak érdekében, hogy a búcsúbeszéd valóban arról az emberről szóljon, akitől búcsúzunk.
A kérdőívben kitérünk az elhunyt életrajzi adataira, életének fontosabb államásaira, jellemére, tulajdonságaira.
Színészként és költőként is rendkívül fontosnak tartom, hogy a búcsúbeszéd mind tartalmában, mind pedig formájában, egyaránt ízlésesés mértékletes legyen, valamint híven tükrözze az elhunyt személyiségét és életútját.
Az irodalmi értékű szövegrészletek, a klasszikus és kortárs költők versei, mind-mind hozzátesznek ahhoz, hogy az elhunyt utolsó földi útját megelőző búcsúzás valóban méltó, kegyeletteljes és emlékezetes legyen.
A búcsúztatás végén az érzés, hogy segíthettem és, hogy a gyászoló család életük egyik legnehezebb szakaszában bizalmat szavazott nekem, nem csupán megtisztelő számomra, hanem egy valóságos küldetés, amely megerősíti bennem a hitet, hogy adni jó.
Dalok és versek polgári búcsúztatásra
Haagen Imre: Lélekhang
Nincs olyan, hogy vég. Csak út van.
Ott vagyunk mindenhol.
A holnapban… A múltban…
A meg sem kezdett, és a hátrahagyott útban,
Az életet jelentő kristályvízű kútban
És minden olyan varázslatos újban,
Ami magában rejti a mesebeli régit,
Az igazat, a titkosat, a földit és az égit.
Ha kérdeznéd, hogy honnan, mi célból és merre?
Nyilvánvalóan, vagy álomködbe rejtve
Jelenne meg a színtiszta felelet,
S Te meglátnád benne a másik feledet.
Azt a másik Ént, ami mindig is létezett.
Ami ott őrzi belül az éjből a fényeket,
A parttalan tengert, a végtelen kék eget,
A csak álmokban létező édes életet
És a csillagot, ami nincs is oly távol.
Meg a felhőt, ami körülötte táncol.
A madárka víg dalát, amit érteni vélsz
És a megnyugvást, amint aludni térsz.
Meg persze mindazt, amit a lelked mélyén
Valahol ott a mennyország szélén
Valójában mindig is tudtál,
S mégis csak álltál, mint szomjazó a kútnál.
Nem értetted, hogy te magad vagy a forrás.
Egy személyben a kötés és az oldás.
De valahogy mégsem önthetted szavakba,
Hogy azzal a mindent fogadod magadba,
Hogyha megnyitod a szíved és a fényt
Beengeded, akár egy verses költeményt
Az élet ezer bajával terhelt elmédbe
És csak hagyod, hogy áradjon és hasson, elvégre
Nem lehet mindig minden olyan könnyű.
Hosszú ez az út, meglehet, hogy szörnyű.
Olykor már feladnád, elveszve bukdácsolsz,
De ne feledd, hogy minden tetteddel varázsolsz!
Csak átadod magad a végtelen-bölcs sorsnak
És olyan vagy, mint egy tengeren hánykolódó csónak.
Mégse félj, hidd el, minden út éppen oda vezet,
Ahol nincsen semmi más, csak örök emlékezet.
Oh, hányszor lesz még hajnal, aztán megint este?
Hányszor kezdjük újra, félve, megremegve?
Addig, amíg nem ölel magához a fény
És nem tölti ki lelkünket egy angyal-költemény.
Ha magunkba szívtunk mindent az isteni énekből
És továbbviszünk mindent az itt töltött évekből,
Akkor érezzük és tudjuk, nincsen vég. Csak út van.
És ott leszünk mindig. A holnapban… Az újban…
Polgári búcsúztatás képekben
Nagyításért kattintson a képekre.
polgári búcsúztatás megrendelés
Színészként és költőként nap, mint nap a magyar nyelvvel foglalkozom.
Ha polgári búcsúztatóként bizalmat szavaz nekem, biztos lehet benne, hogy a végső búcsú szép és emlékezetes lesz.
A polgári búcsúztatás számomra küldetés.
Keressen bizalommal!