Rólam

Lélekhang – Polgári Búcsúztatás Haagen Imrével

A nevem Haagen Imre.

Évekkel ezelőtt, mint színészt kerestek meg, hogy elvállalnám-e egy temetésen a polgári búcsúztatói feladatokat. Második alkalommal énekesként kerestek meg azzal, hogy az elhunyt egyik kedvenc dalát énekeljem el a ravatalozónál. Harmadik alkalommal egy Barátom kért fel, hogy az Édesapja búcsúztatásán mondjam el az egyik saját versemet. Szóval azt hiszem, hogy ez a szerep anélkül talált rám, hogy én magam kerestem volna. Valójában úgy érzem, az ég adta. Én csak elfogadtam. És igyekszem nap mint nap tisztességgel helytállni.
A búcsúztatás a mai napig nehéz, ugyanakkor rendkívül megtisztelő és felelősségteljes szerep.

Minden egyes alkalommal, amikor sikerül enyhítenem a gyászoló családokban égő fájdalom tüzét, amikor sikerül megteremtenem azt a megnyugtató atmoszférát, amely „gyógyít”, s nem utolsó sorban méltó az elhunyt életművéhez, akkor az számomra igazi öröm. A polgári búcsúztatásra az első perctől kezdve hivatásomként tekintek, képes vagyok tiszta szívből adni és nem félek őszintén együtt érezni a gyászoló családdal. Lélekhang – Polgári Búcsúztatás Haagen Imrével

Keressen bizalommal!

Haagen Imre

gondolatok

A végső búcsú bármely szerettünktől, egy igazán embert próbáló feladat. Talán nincs is nehezebb dolog ennél. Ilyenkor mi, akik itt maradtunk, egy olyan fekete örvényben érezzük magunkat, amelyről azt gondoljuk, többé nem ereszt minket. És többé semmi sem lesz már a régi. A gyász egy olyan tengermély lelki folyamat, amelyet mindannyian másként élünk meg, s ebbe a sors által ránk mért egyéni folyamatba külső személy, bármennyire is közel áll hozzánk, nem láthat bele igazán.

A polgári búcsúztatás valójában egy küldetés. Egy számomra is rendkívül nehéz, de megtisztelő és felelősségteljes szerep. Minden egyes alkalommal, amikor sikerül enyhítenem a gyászoló családokban égő fájdalom tüzét, amikor sikerül megteremtenem azt a megnyugtató atmoszférát, amely „gyógyít”, s nem utolsó sorban méltó az elhunyt életművéhez, akkor az számomra igazi öröm. A polgári búcsúztatásra az első perctől kezdve hivatásomként tekintek, képes vagyok tiszta szívből adni és nem félek őszintén együtt érezni a gyászoló családdal. Lélekhang – Polgári Búcsúztatás Haagen Imrével

Dalok és versek

Haagen Imre – Lélekhang

Nincs olyan, hogy vég. Csak út van.
Ott vagyunk mindenhol.
A holnapban… A múltban…
A meg sem kezdett, és a hátrahagyott útban,

Az életet jelentő kristályvízű kútban
És minden olyan varázslatos újban,
Ami magában rejti a mesebeli régit
Az igazat, a titkosat, a földit és az égit

Ha kérdeznéd, hogy honnan, mi célból és merre?
Nyilvánvalóan, vagy álomködbe rejtve
Jelenne meg a színtiszta felelet
S Te meglátnád benne a másik feledet

Azt a másik Ént, ami mindig is létezett
Ami ott őrzi belül az éjből a fényeket
A parttalan tengert, a végtelen kék eget
A csak álmokban létező édes életet

És a csillagot, ami nincs is oly távol
Meg a felhőt, ami körülötte táncol
A madárka víg dalát, amit érteni vélsz
És a megnyugvást, amint aludni térsz

Meg persze mindazt, amit a lelked mélyén
Valahol ott a mennyország szélén
Valójában mindig is tudtál
S mégis csak álltál, mint szomjazó a kútnál

Nem értetted, hogy te magad vagy a forrás
Egy személyben a kötés és az oldás
De valahogy mégsem önthetted szavakba
Hogy azzal a mindent fogadod magadba

Hogyha megnyitod a szíved és a fényt
Beengeded, akár egy verses költeményt
Az élet ezer bajával terhelt elmédbe
És csak hagyod, hogy áradjon és hasson, elvégre

Nem lehet mindig minden olyan könnyű
Hosszú ez az út, meglehet, hogy szörnyű
Olykor már feladnád, elveszve bukdácsolsz
De ne feledd, hogy minden tetteddel varázsolsz

Csak átadod magad a végtelen-bölcs sorsnak
És olyan vagy, mint egy tengeren hánykolódó csónak
Mégse félj, hidd el, minden út éppen oda vezet
Ahol nincsen semmi más, csak örök emlékezet

Oh, hányszor lesz még hajnal, aztán megint este?
Hányszor kezdjük újra, félve, megremegve?
Addig, amíg nem ölel magához a fény
És nem tölti ki lelkünket egy angyal-költemény

Ha magunkba szívtunk mindent az isteni énekből
És továbbviszünk mindent az itt töltött évekből
Akkor érezzük és tudjuk, nincsen vég. Csak út van
És ott leszünk mindig. A holnapban… Az újban…

Vélemények

Néhány hónapja igénybe vettem a szolgáltatást. Maximálisan elégedett voltam vele. A búcsúztatás kivitelezése, a beszédek stílusa, diszkréciója első osztályú volt. Az amúgy nagyon nehezen elviselhető Gyászunkat könnyítette elviselni a kiváló szolgáltatás. Köszönöm Haagen Imrének.

Várkonyi András

Kedves Imi! 
Nagyon köszönjük a mi drága Mamánk gyönyörű búcsúztatóját! 
Először is szép gesztus volt, hogy hoztál egy szál rózsát Neki, valamint megtisztelted, hogy szépen, alkalomhoz illően öltöztél! Ez sokat elárul már önmagában! 
A beszéd személyreszabott, megható volt! Köszönjük, hogy nem csak felolvastad, hanem megírtad és kiegészítetted saját verseiddel is! Mindenkinek nagyon tetszett és ezek a szavak csengenek most is a fülünkben! 
❤️❤️❤️❤️ 

Szandi és Feri

Örökké hálás leszek Iminek azért, amilyen gyönyörűen, méltóan emlékezett meg az én 25 éves Dorci Kincsemről. 
A legjobb döntés volt, hogy Őt kértem fel erre a nagyon fájdalmas, de mégis nemes feladatra, hisz az egész búcsúztató Dorikámról szólt. Kedves, Dorciról szóló történetekkel kicsit visszavarázsolta elvesztett szerettünket. Csodálatos és megható versével, emelte az amúgy is (ha lehet ilyet mondani) szinvonalas búcsúztatót. Ez a vers is, írója mélyérzéséről árulkodik. Imi jelenléte végtelen támogató, erőt adó volt.
KÖSZÖNÖM!!

Pataky Beatrix Viktória 

Édesanyám  kívánsága szerint a temetéséhez Imrét kértük meg a búcsúbeszéd felolvasására. El nem tudom mondani, mennyire hálásak vagyunk, hogy elvállalta. Így volt méltó anyukámat elbúcsúztatni, így volt egy élet lezárása teljes: a volt általános iskolai tanítvány (csak helyettesítéskor), akire anyukám évtizedek távlatából is hatalmas mosollyal emlékezett, elmondta helyettünk is a szívünk szerinti szavakat, amiket úgy, ahogy õ, egyikünk sem tudott volna elmondani. Köszönjük!

Lallier Zsuzsi

Kedves Imre!

Soha el nem múló hálával tudok csak visszagondolni arra, hogy milyen felbecsülhetetlen segítséget, támaszt adtál nekem, életem legnehezebb időszakában, a Férjem elvesztésekor, azzal, hogy a búcsúztatását, ismeretlenül is, elvállaltad és Te tartottad meg!

Emberségből példát adva, mély empátiával, a mérhetetlen fájdalmat megértve, úgy, és akkor nyújtottál támaszt, amikor arra a legnagyobb szükségem volt!

A részvétet, úgy gondolom, leginkább a méltóság megadásával lehet kifejezni, és azzal a tisztelettel, amelyet a gyászolók valamennyien, a Halál kapuján átlépett szerettük iránt mélyen átéreznek.

A Te búcsúztatódban ez, mind méltóságában, mind a Férjem életének, életművének tiszteletében messzemenően megnyilvánult!

Hogy ez a méltóság, tisztelet, és a gyász fájdalmában az együttérzés, milyen mélységben nyilvánult meg, arra álljon itt az alábbi történet:

A Férjem volt kollégái között, a hozzá legközelebb állók képviseletében, részt vett a búcsúztatón egykori főnöke, segítője, jó barátja, aki azonban nem magyar ajkú. 

Számára a búcsúztató beszéd lefordítására mégsem volt szükség, a magyar szavak pontos jelentésének ismerete nélkül is pontosan értette az elhangzottakat. 

A búcsúztató utáni kondoleáláskor külön kiemelte, hogy milyen méltó és szép emlékezés volt ez a Férjemre, ezért, a búcsúztató alapján, magától értetődőnek gondolta, hogy a beszédet a család közeli barátja mondta, így alig akarta elhinni, hogy ennek előtte személyesen nem is ismertük egymást…

Még egyszer, hálás szívvel köszönöm, amit értem tettél!

Éva

Galéria

Kapcsolat

Manapság a temetéseken, egyre többen POLGÁRI BÚCSÚZTATÓ által celebrált szertartást választanak, ráadásul egyes esetekben felekezettől függetlenül, az egyházi szertartás kiegészítéseként. Jelentős tapasztalattal a hátam mögött, színészként, költőként és énekesként az átlagosnál személyesebb gondolatokat és mélyebb érzelmeket jelenítek meg.

Keressen bizalommal!